Székelyföld templomai évszázadokon át egyszerre voltak imahelyek és menedékek. A dombtetőkre épült, kőfallal és bástyákkal övezett vártemplomok ma a táj legjellegzetesebb építészeti emlékei – falaik között pedig a középkori festészet olyan kincsei maradtak ránk, amelyekhez hasonlót kevés helyen találunk a Kárpát-medencében.
Miért épültek erődtemplomok?
A székely falvak a 15–17. században sokszor kerültek a tatár és török betörések, valamint a belső háborúk útjába. Várak híján a közösség a legerősebb épületét, a templomot és annak kertjét erősítette meg: kőfalat húzott köré, bástyákat és kaputornyot emelt, a fal belső oldalán pedig gyilokjáró futott. Veszély idején a falu lakói élelmükkel és értékeikkel együtt a falak mögé húzódtak. Békeidőben a bástyák és a fal mentén kialakított kamrák a falu közös tárolóiként szolgáltak – Székelyderzsen például a szalonnát és a füstölt húst tartották bennük.
Székelyderzs – világörökség a Homoród mentén
A székelyderzsi unitárius vártemplom 1999 óta az UNESCO világörökség része: az „Erdélyi erődtemplomos falvak” hét helyszíne közül ez az egyetlen székely település, a többi hat szász falu. A templom a 15. században épült, erődítései a 17. századból származnak. Legnagyobb kincse az 1419-ben festett Szent László-legenda, a képtípus egyik legjobb állapotban fennmaradt emléke, de érdemes megkeresni az 1929-ben előkerült rovásírásos téglát és a szentély faragott záróköveit is.
Nagyajta – a Varjúfészek őrzője
Erdővidéken, a falu legmagasabb pontján, a „Varjúfészek” nevű dombon áll a nagyajtai unitárius templomerőd. Az öt méter magas, két bástyával védett fal a 16–17. század fordulóján épült a 14. századi, hálóboltozatos gótikus templom köré. A kőből faragott, kehely formájú szószék Erdély legrégebbi szószékei közé tartozik. A 2019–2021-es teljes restaurálás során egy addig rejtett falkép is előkerült: a Szent László-legenda újabb részlete.
Sepsiszentgyörgy – a város vártemploma
A sepsiszentgyörgyi református vártemplom mai, késő gótikus formáját 1547-ben nyerte el, amikor Daczó Pál patrónus saját költségén átépíttette. Egykor kettős várfal és két védőtorony vette körül; a külső falat 1786-ban bontották le. A védmű temető felőli ívét ma több mint hetven kopjafa övezi, amelyek a Székely Mikó Kollégium elhunyt tanárainak és diákjainak emlékét őrzik.
Szent László-legenda: Székelyföld közös képeskönyve
A 14–15. századi székelyföldi templomok északi falán újra és újra ugyanaz a történet bontakozik ki: Szent László király kivonul a kunok ellen, üldözőbe veszi a leányrabló kun vitézt, birokra kel vele, és a kiszabadított leány segítségével legyőzi. A lovagkirály a határvidék védelmezőjeként különösen kedves volt a székelyeknek, ezért a legenda szinte minden jelentős középkori templomban megjelent. A legszebb képsorok Székelyderzsen, Gelencén és Homoródkarácsonyfalván láthatók – utóbbi helyen a ciklus több mint tizenegy méter hosszan fut végig a falon. A falképeket sok helyen a későbbi átmeszelés rejtette el – és egyúttal óvta meg –, így a 20. századi feltárások hozták őket újra napvilágra.
Gelence – freskók és festett kazetták
A gelencei Szent Imre-templom Kovászna megye egyik legértékesebb műemléke. A 13. században épült templom román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket egyaránt őriz. A 14–15. századi Szent László-legenda Erdély legjobb állapotban fennmaradt falképei közé tartozik, a hajót pedig a 17. század első harmadában készült, 103 egyedien festett kazettából álló mennyezet fedi.
Látogatói tanácsok
- A templomok többsége hétköznap zárva tart; a kulcs általában a lelkészi hivatalban, a parókián vagy a gondnoknál kérhető – érdemes előre telefonálni.
- Istentisztelet és szentmise idején a látogatás nem lehetséges, ilyenkor várja meg a szertartás végét.
- A falképek fényérzékenyek: vakuval ne fényképezzen.
- Öltözzön a szakrális térhez illően, és adományával támogassa a műemlékek fenntartását.
Az itt említett templomok részletes leírását a Kiemelt helyszínek oldalon találja.