A Csíksomlyói búcsú a magyarság egyik legjelentősebb vallási eseménye, amely évszázadok óta hívők tízezreit vonzza. A Székelyföld szívében található kegyhely nemcsak vallási, hanem kulturális és történelmi szempontból is kiemelkedő szerepet tölt be.
A búcsú eredete
A csíksomlyói búcsú eredete a 15. századra nyúlik vissza, amikor a ferences szerzetesek megalapították a kolostort és a templomot. Az 1567-es legenda szerint János Zsigmond erdélyi fejedelem megpróbálta unitárius hitre téríteni a székelyeket, akik azonban fegyvert ragadtak, és a Tolvajos-tetőn megütköztek a fejedelem seregével. Győzelmüket a Szűzanya közbenjárásának tulajdonították, ezért minden évben pünkösdkor elzarándokoltak Csíksomlyóra, hogy hálát adjanak.
A búcsú jelentősége
A búcsú mára nemcsak vallási esemény, hanem a magyarság összetartozásának egyik legfontosabb jelképe. A Kárpát-medence minden részéről és a világ számos pontjáról érkeznek zarándokok, hogy részt vegyenek a pünkösdi misén, amelyet a Hármashalom-oltárnál tartanak. A zarándoklat során az emberek lelki feltöltődést keresnek, és megerősítik hitüket.
A mai búcsú
A modern világban a búcsú új jelentéstartalommal is bővült. A vallási esemény mellett kulturális programok, népzenei előadások és közösségi találkozók is zajlanak. Az esemény mind a fiatal, mind az idősebb generációk számára lehetőséget ad a hagyományok megélésére és továbbadására.
A Csíksomlyói búcsú tehát az erdélyi magyarok számára több mint egy vallási esemény: egy élő hagyomány, amely összeköti a múltat a jelennel, és reményt ad a jövőre nézve.