A Csíksomlyói pünkösdi búcsú a magyarság egyik legjelentősebb keresztény zarándoklata, amelyet több mint 450 éve tartanak meg minden évben pünkösd ünnepén. A búcsú központja a csíksomlyói ferences kegytemplom, ahol a híres, 16. századi csíksomlyói Szűz Mária-szobrot őrzik, amely a katolikus hit megmaradásának egyik jelképe Erdélyben.

A hagyomány szerint a zarándoklat gyökerei az 1567-es eseményekhez nyúlnak vissza, amikor a székelyek megvédték katolikus hitüket az erőszakos térítési kísérletekkel szemben. Ennek emlékére a hívek minden évben hálából és fogadalomból érkeznek Csíksomlyóra.

A búcsú csúcspontja a pünkösd szombatján bemutatott nagymise, amelyet a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál tartanak. A zarándokok sokszor több napos gyalogos út során, szervezett csoportokban érkeznek Erdélyből, a Kárpát-medence más részeiről és a világ számos országából. A szertartást imádság, ének, körmenet és közösségi jelenlét jellemzi, a résztvevők száma gyakran eléri a több százezret.

A Csíksomlyói búcsú nemcsak vallási esemény, hanem nemzeti és kulturális jelentőségű találkozás, amely a hit, az összetartozás és a hagyomány továbbélésének egyik legfontosabb szimbóluma a magyar közösségek számára.