A nagyajtai unitárius templomerőd a település legrégebbi építészeti és művészettörténeti épületegyüttese. Az 5 m magas fallal körülvett, két bástyával védett templomvár a település legmagasabb pontján, a „Varjúfészek” nevű dombon épült dokumentumok szerint a XVI. század második felében, illetve a XVII. század elején. Az erőd belső udvarán áll a XIV. századi késő gótikus, hálós boltozatú templom. Legértékesebb elemei a kehely formájú szószék, amely négy kőből faragott kazettából tevődik össze, valamint az ugyancsak kőből faragott, 1710-ből származó korlát. Régiségét tekintve Erdély hatodik legrégibbi szószékeként tartják…
A XIII. században épült templom több építészeti stílusjegyet őríz: román, gótikus, reneszánsz és barokk elemeket. A XIV-XV. századból származó Szent László legendát ábrázoló fali freskók, a kunok elleni harcát bemutató képsorok, Erdély legjobb állapotában fennmaradt freskói közé tartoznak. A templom legrégebbi és legértékesebb elemei közé sorolható a több évszázados keresztelő kút, valamint a 103 darabból álló, egyedien festett kazettás mennyezet, melyek közül néhány 1629-ből származik.
Marosvásárhely kéttornyú barokk plébániatemploma a Rózsák terén: jezsuita alapítás, 1750-es felszentelés, Haller-főoltár és Egyházművészeti Múzeum.
A Dálnoki Református Templom Erdély egyik jelentős egyházi és építészeti emléke, amely a reformáció térhódítása óta szolgálja a helyi református közösséget. Dálnok községben található, és egyedülálló történelmi értékekkel bír, hiszen évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a falu hitéletében. A templom építésének pontos ideje nem ismert, de alapjai a középkorra nyúlnak vissza. A 16. században, a reformáció terjedésével a helyi gyülekezet csatlakozott a református hithez, és az épület is ennek megfelelően átalakult. Az évszázadok során több alkalommal bővítették és felújították, miközben igyekeztek megőrizni…
Az Udvarhely térségében található műemlék együttes az UNESCO világörökségének részét képezi. A 15. században épült, erődfalai 17. századiak. Legnagyobb értékét a belsejében látható XV. századi falképek jelentik, melyek közül kétségtelenül legjelentősebb a Szent László legendáját ábrázoló képsor, melyet 1419-ben Ungi István fia megrendelésére festettek és egyike a legjobb minőségben fennmaradt Szent László falképeknek. A várfal belső oldalán egykor gyilokjáró futott körbe, amelyet 1788-ban lebontottak, miután nem volt már szükség védelmi funkcióra. A várfal érdekessége, hogy a belső részére színeket építettek, ahová a falu lakói…