A Szent Ferenc által 1209-ben alapított rend (Kisebb Testvérek Rendje) tagjai 1240-1250 között Németországon és Magyarországon át érkeztek Erdélybe; Besztercén, Nagyszebenben és Székelyvásárhelyen (Marosvásárhelyen) telepedtek le először. Az első ferences szerzetes 1677-ben érkezett Esztelnekre. Esztelnek felső részében ekkor már állt a Szent György kápolna, amely mellé fából építettek kolostort. E kolostor megáldására 1690. október 1-én került sor. A kolostor melletti templom 1710-1729 között épült a régi Szent György kápolna elemeinek felhasználásával – valószínűleg ez lett a templom szentélye. A kőből épült kolostor építése…
A templom mai késő gótikus alakját valószínűleg 1547-ben nyerte el, ekkor építtette át saját költségen Daczó Pál patrónus. A sorozatos földrengések többször is kárt tettek a templomban. Az egyházi építményt eredetileg két fal – várgyűrű – vette körül, és két védőtornya volt. A külső falat az egyházközség 1786-ban lebontatta, ezekből a kövekből építették, II. József rendeletére, a német iskolának szánt épületet, mely a harangtorony mellett áll és napjainkban kántori lakként szolgál. A vártemplom cíntermében számos kiemelkedő, Sepsiszentgyörgy nevéhez köthető személyiség sírhelyére bukkanhatunk: itt…
A nagyajtai unitárius templomerőd a település legrégebbi építészeti és művészettörténeti épületegyüttese. Az 5 m magas fallal körülvett, két bástyával védett templomvár a település legmagasabb pontján, a „Varjúfészek” nevű dombon épült dokumentumok szerint a XVI. század második felében, illetve a XVII. század elején. Az erőd belső udvarán áll a XIV. századi késő gótikus, hálós boltozatú templom. Legértékesebb elemei a kehely formájú szószék, amely négy kőből faragott kazettából tevődik össze, valamint az ugyancsak kőből faragott, 1710-ből származó korlát. Régiségét tekintve Erdély hatodik legrégibbi szószékeként tartják…
A XIII. században épült templom több építészeti stílusjegyet őríz: román, gótikus, reneszánsz és barokk elemeket. A XIV-XV. századból származó Szent László legendát ábrázoló fali freskók, a kunok elleni harcát bemutató képsorok, Erdély legjobb állapotában fennmaradt freskói közé tartoznak. A templom legrégebbi és legértékesebb elemei közé sorolható a több évszázados keresztelő kút, valamint a 103 darabból álló, egyedien festett kazettás mennyezet, melyek közül néhány 1629-ből származik.
A Dálnoki Református Templom Erdély egyik jelentős egyházi és építészeti emléke, amely a reformáció térhódítása óta szolgálja a helyi református közösséget. Dálnok községben található, és egyedülálló történelmi értékekkel bír, hiszen évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a falu hitéletében. A templom építésének pontos ideje nem ismert, de alapjai a középkorra nyúlnak vissza. A 16. században, a reformáció terjedésével a helyi gyülekezet csatlakozott a református hithez, és az épület is ennek megfelelően átalakult. Az évszázadok során több alkalommal bővítették és felújították, miközben igyekeztek megőrizni…