Aki Székelyföldet járja, hamar észreveszi: a szomszédos falvak templomai gyakran más-más felekezethez tartoznak. Csíkban barokk tornyú katolikus templomok, Háromszéken és Marosszéken református gyülekezetek, Udvarhelyszéken és Erdővidéken unitárius közösségek őrzik a hitet. Ez a sokszínűség a 16. századi Erdély egyedülálló vallási türelmének öröksége.
Reformáció és vallásszabadság Erdélyben
A 16. században a reformáció gyorsan terjedt az Erdélyi Fejedelemségben. A tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a prédikáció szabadságát: a lelkészek szabadon hirdethették hitüket, a közösségek pedig maguk választhatták meg, kinek a tanítását követik. A határozatot Európa első vallásszabadság-törvényei között tartják számon. A fejedelemségben végül négy bevett vallás – a római katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – élvezett egyenlő jogokat, az ortodox hit pedig megtűrt vallásként élt tovább.
A katolikus Csík és a ferencesek
Csík, Gyergyó és Kászon székelysége nagyrészt megmaradt a katolikus hiten – ebben kulcsszerepe volt a ferenceseknek. Csíksomlyó 1442 óta búcsújáróhely; a kegytemplom hársfából faragott, 227 centiméter magas Mária-szobra a 16. század elején készült, és épen vészelte át az 1661-es tatár–török pusztítást is. Batthyány Ignác erdélyi püspök 1798-ban ismerte el csodatévőnek.
A ferences jelenlét Háromszéken is meghatározó. Esztelnekre 1677-ben érkezett az első szerzetes; a fakolostort 1690. október 1-jén áldották meg, a mai templom 1710 és 1729 között épült a korábbi Szent György-kápolna elemeinek felhasználásával, a kőkolostor pedig 1750-re készült el. A templom és a kolostor ma is a környék hitéletének fontos központja.
Református Háromszék és Marosszék
A református templomok belső tere a hitvalláshoz igazodik: nincsenek oltárképek és szobrok, a középpontban a szószék és az úrasztala áll, a díszítést a festett kazettás mennyezet, a faragott szószékkorona és a karzat adja. Ezt a letisztult szellemet tükrözi a sepsiszentgyörgyi vártemplom és a dálnoki református templom is, amelynek középkori alapjai a 16. századi átalakítás után is megmaradtak. A templomkertekben álló kopjafák a közösség emlékezetét őrzik.
Az unitárius Udvarhelyszék és Erdővidék
Az unitárius egyház 1568-at, a tordai országgyűlés évét tekinti alapítása évének; első püspöke Dávid Ferenc volt. Az unitárius hit főként a Homoród és a Nyikó mentén, valamint Erdővidéken gyökerezett meg, és ma is itt állnak legismertebb templomai. Székelyderzs és Nagyajta erődtemplomai, valamint Homoródkarácsonyfalva középkori falképei azt mutatják, hogy a gyülekezetek a középkori templomokat évszázadokon át fenntartották – így maradhattak ránk ezek a falak.
Kegyhelyek és búcsúk
A katolikus közösségek ünnepeinek csúcspontja a búcsú, a templom védőszentjének vagy titulusának ünnepe, amelyre a környékbeli falvakból is érkeznek zarándokok. Közülük kiemelkedik a pünkösdi csíksomlyói búcsú, amelyre a Kárpát-medence minden részéből több százezren érkeznek. Erről bővebben a Csíksomlyó titkai című cikkünkben olvashat.
Hogyan látogassunk?
- Vasárnap délelőtt a legtöbb templomban istentisztelet vagy szentmise van – ilyenkor a közösség része lehet, de nézelődésre ez nem alkalmas időpont.
- Hétköznap a kulcsot általában a parókián vagy a gondnoknál kérheti.
- Látogatóként a csendes, tisztelettudó jelenlét mindenhol elegendő; a fotózáshoz kérjen engedélyt.
- Az egyházközségek elérhetőségeit a Peregrinus Egyházközösségek oldalán gyűjtöttük össze.