A 17. század második felében Moldvából érkező örmény kereskedők először Csíkban és Gyergyóban telepedtek meg. Leszármazottaik ma már magyarul beszélnek, de Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvízen ma is örmény szertartású katolikus plébánia működik.
- Betelepülés
- 1668 és 1672 között több hullámban, a hagyomány szerint 1672-ben, Apafi Mihály fejedelem idején
- Központok
- Csíkszépvíz, Gyergyószentmiklós, Erzsébetváros, Szamosújvár
- Egyházi szervezet
- Romániai Örmény Katolikus Ordinariátus, 1930 óta, székhelye Szamosújvár
- Szertartás
- Örmény rítus, 1689 óta egységben Rómával
Kereskedők a hegyek között
Az örmények a 17. század második felében több hullámban érkeztek Erdélybe. Először a Csíki-medencében telepedtek le, 1680-ban szabad kereskedési és letelepedési jogot kaptak, és a 18. század elejére négy központjuk alakult ki: Csíkszépvíz, Gyergyószentmiklós, Ebesfalva – a későbbi Erzsébetváros – és Szamosújvár.
Egyházuk 1689-ben uniót kötött Rómával: azóta katolikusok, de megtartották örmény szertartásukat. A 18–19. században nyelvben és szokásaikban fokozatosan beolvadtak a magyar társadalomba. Számuk ma kicsi: 2013-ban 666 hívő tartozott az ordinariátushoz.
Mit érdemes megnézni?
- Gyergyószentmiklóson a lőréses kőfallal övezett barokk örmény templomot, amely 1730 és 1733 között épült.
- A templom legértékesebb képét: Világosító Szent Gergely megkereszteli III. Tiridatész királyt – 1752-ben a velencei mechitarista kolostorban festették.
- Csíkszépvízen, az örmények egyik korai központjában is áll örmény katolikus templom; a falu fölött található a pogány-havasi Szent László-emlékhely.
Ünnep
- Szeptember 8.Kisboldogasszony: a gyergyószentmiklósi örmény templom búcsúja örmény szertartású liturgiával, az ünnepen vagy a hozzá közeli vasárnapon