A vallásturizmus története és háttere

Az emberek évezredek óta útra kelnek a hitük miatt: imádkozni, hálát adni, fogadalmat teljesíteni, vagy egyszerűen közelebb kerülni ahhoz, ami számukra szent. A vallásturizmus a világ egyik legrégebbi utazási formája – Székelyföld pedig, ahol négy történelmi egyház él egymás mellett, ennek különösen gazdag terepe.

Mi a vallásturizmus?

Vallásturizmusnak azokat az utazásokat nevezzük, amelyeknek fő célja vagy fontos része egy vallási helyszín, esemény vagy hagyomány. A határok nem élesek: a turizmuskutatás a zarándokot és a turistát egy skála két végpontjaként írja le, és a legtöbb utazó valahol a kettő között van. A hívő zarándok is megcsodálja a barokk oltárt, a kulturális utazót pedig megérintheti egy szentmise csendje.

Bővebben: Mi a vallásturizmus?

Kétezer év zarándokútjai

A zarándoklat egyidős a vallásokkal. Az idővonal a keresztény Európa és a Kárpát-medence szemszögéből mutatja be a legfontosabb állomásokat – egészen Székelyföldig.

1. Ókor

   Szentélyek és zarándokünnepek

   Az ókori görögök messzi vidékekről keresték fel a delphoi jósdát és Olümpia szentélyeit. A zsidó hagyomány három nagy zarándokünnepen – pészahkor, sávuotkor és szukkotkor – a jeruzsálemi templomhoz hívta a híveket.

2. 4. század

   Jeruzsálem, a keresztény zarándoklat kezdete

   Miután Nagy Konstantin császár idején a kereszténység szabadon gyakorolható lett, Jeruzsálemben felépült a Szent Sír-templom, amelyet 335-ben szenteltek fel. Egeria, egy nyugati zarándokasszony 381 és 384 között járta be a Szentföldet, és útleírása az egyik legkorábbi fennmaradt zarándokbeszámoló.

3. 9–12. század

   Santiago de Compostela

   A 9. század elején Szent Jakab apostol sírját vélték megtalálni Galíciában, és Compostela a középkori Európa egyik legfontosabb zarándokcélja lett. A 12. századi Codex Calixtinus már útikalauzt is tartalmazott a zarándokok számára.

4. 1018 körül

   Szent István megnyitja a szárazföldi utat

   Szent István király biztonságot és segítséget adott a Magyarországon átkelő zarándokoknak, így a Kárpát-medencén át vezető szárazföldi út a Szentföld felé tartók egyik fő útvonala lett. Rodulfus Glaber krónikája szerint nemesek és közrendűek mérhetetlen tömege indult el így Jeruzsálembe.

5. 1300

   Az első római szentév

   VIII. Bonifác pápa 1300-ban hirdette meg az első jubileumi évet, amely tömegeket vonzott Rómába. Azóta a szentévek a római zarándoklat csúcspontjai.

6. 1442–1448

   Csíksomlyó: templom, kolostor, búcsú

   Hunyadi János támogatásával felépült a csíksomlyói ferences templom és kolostor, IV. Jenő pápa pedig 1444-ben búcsúkiváltságot adott a templomnak. A hagyomány a pünkösdi zarándoklatot az 1567-es eseményekhez köti; a történészek ezt legendának tartják, a búcsújárás azonban évszázadok óta élő gyakorlat.

7. 1568

   Vallásszabadság Tordán

   Az erdélyi országgyűlés 1568 januárjában Tordán kimondta a prédikálás és a hit szabadságát – a világon az elsők között. A döntés nyomán Erdélyben négy bevett vallás alakult ki: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius. Ez a sokszínűség ma is meghatározza Székelyföld egyházi térképét.

8. 1950–1989

   A tiltások évtizedei

   A kommunista hatalom 1950-től gyakorlatilag betiltotta a hagyományos csíksomlyói búcsújárást: a szabadtéri körmeneteket megtiltották, a zarándokokat megfigyelték. A hívek mégis eljöttek, az 1960-as évek második felétől ismét ezrével.

9. 1987

   Európa újra felfedezi a zarándokutakat

   Az Európa Tanács 1987-ben a Santiago de Compostela-i nyilatkozattal indította el kulturális útvonalprogramját. A régi utak új életre keltek: 2025-ben már több mint 530 ezer zarándok kapta meg a compostelai oklevelet.

10. 1990-től

    Újra szabadon

    A rendszerváltás után a csíksomlyói búcsú ismét szabadon tartható, pünkösdkor azóta évről évre százezrek érkeznek. Megszületett a Mariazellt Csíksomlyóval összekötő, mintegy 1400 kilométeres Mária Út zarándokút-hálózat is.

11. 2019–2020

    Pápai mise és hungarikum

    Ferenc pápa 2019. június 1-jén Csíksomlyón mutatott be szentmisét. 2020-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsú bekerült a hungarikumok közé.

A kiemelt pontok a Kárpát-medencéhez és Székelyföldhöz kötődnek.

A magyar búcsújáró hagyomány

A magyar búcsú szó eredetileg bűnbocsánatot jelentett: azt a kegyelmet, amelyet a hívek egy templom ünnepén, zarándoklattal nyerhettek el. Innen ered mai jelentése is: a templom védőszentjének ünnepe, amelyre messze földről érkeznek a zarándokok.

A zarándokok gyakran keresztaljákba szerveződve, kereszttel és zászlókkal, énekelve és imádkozva, akár több napon át gyalogolnak. A Kárpát-medence nagy Mária-kegyhelyei – Máriapócs, Mátraverebély-Szentkút, Máriaradna, Csíksomlyó, és a határon túl Mariazell – évszázadok óta a magyar katolikus hagyomány középpontjai. A protestáns felekezeteknek is megvannak a maguk emlékhelyei és ünnepei.

Székelyföldön a csíksomlyói pünkösdi búcsú mellett a Szent Anna-tó partján álló kápolna júliusi búcsúja, a kegytemplomok titulusünnepei és az úrnapi körmenetek a legnagyobb közösségi alkalmak.

Székelyföld: négy felekezet, egy táj

Székelyföldön néhány kilométeren belül található katolikus, református és unitárius falu, a 17. században betelepült örmény kereskedők pedig saját katolikus templomokat építettek. Ez a sokszínűség a reformáció erdélyi útjára és a tordai vallásszabadságra vezethető vissza.

A falvak templomait a török és tatár betörések idején kőfallal és bástyákkal vették körül: így születtek a vártemplomok, amelyekbe veszély idején a falu népe is behúzódott. A középkori templomfalakon gyakran ugyanaz a történet tér vissza: a Szent László-legenda, a lovagkirály párviadala a leányrabló kun vitézzel. A 17–18. században festett kazettás mennyezetek díszítették a templombelsőket – virágokkal, csillagokkal, olykor rovásírásos feliratokkal.

A kolostoroknak is különleges szerep jutott: a csíksomlyói, mikházi, gyergyószárhegyi és esztelneki ferencesek a reformáció századaiban is megtartották a katolikus hitet a környéken, és iskolákat, könyvtárakat, Csíksomlyón nyomdát is működtettek.

A vallásturizmus ma

A UN Tourism becslése szerint évente mintegy 600 millió vallási célú belföldi és nemzetközi utazás zajlik a világon. A mai zarándok sokszor egyszerre keres csendet, közösséget, mozgást és örökséget: népszerűek a gyalogos és kerékpáros zarándokutak, a lassú, többnapos utazás és a kisebb, kevésbé ismert kegyhelyek felfedezése.

A digitális eszközök is segítenek: térképes útvonaltervezés, online zarándokútlevél és a készülék hangján felolvasott idegenvezetés – mindez megtalálható a Peregrinuson is.

Hogyan látogassunk kegyhelyet?

• Templomban illik vállat és térdet takaró ruhát viselni, a férfiak vegyék le a kalapjukat.
• Szentmise és istentisztelet alatt ne járkáljunk és ne fényképezzünk – ha szertartás van, várjuk meg a végét.
• Sok falusi templom zárva tart: a látogatást érdemes egy-két nappal korábban egyeztetni a plébániával vagy a lelkészi hivatallal.
• A búcsúk napján nagy a forgalom – induljunk korán, és ha lehet, közösségi közlekedéssel vagy gyalog érkezzünk.
• A templom fenntartását adománnyal támogathatjuk; sok helyen a pecsétet vagy az aláírást is szívesen adják a zarándokútlevélbe.

Tovább a Peregrinuson