A latin peregrinus szó eredetileg idegent, jövevényt, utazót jelentett – később ebből lett a zarándok kifejezés is. A szó jól mutatja, hogy a vallási utazás mindig két dolgot jelentett egyszerre: kilépést a megszokottból, és megérkezést valahová, ami több önmagunknál. De mit értünk ma vallásturizmuson?
Zarándok, turista – és ami a kettő között van
A nemzetközi turizmusstatisztika (UN Tourism, IRTS 2008) az utazások fő céljai között külön kategóriaként tartja számon a vallási célú utazást és a zarándoklatot. A szakirodalom szerint vallásturizmusról akkor beszélünk, ha az utazás elsődleges célja vallási szempontból jelentős helyek, útvonalak és ünnepek felkeresése, vagy vallási eseményen való részvétel.
Valene Smith antropológus modellje szerint a zarándok és a turista nem két külön világ, hanem egy skála két vége: az egyik oldalon a tisztán vallási indíttatású zarándok áll, a másikon a pusztán kíváncsiságból utazó turista – és a kettő között helyezkedik el a vallásturista, aki egyszerre keres lelki élményt és kulturális értéket.
A vallásturizmus formái
- Zarándoklat – gyalogosan vagy szervezett csoportban, egy kegyhely felé tartó lelki út (például a Mária Út vagy a csíksomlyói zarándoklat).
- Kegyhely- és búcsúlátogatás – részvétel egy egyházi ünnepen, búcsún, körmeneten.
- Egyházi örökségturizmus – templomok, kolostorok, falképek és festett mennyezetek felkeresése, akár tematikus útvonalak mentén.
- Lelki programok – lelkigyakorlatok, egyházi táborok, csendes napok kolostori környezetben.
Egy ellenálló ágazat
A becslések szerint évente több százmillió ember keresi fel a világ jelentős vallási helyszíneit. A 2015-ben elfogadott Betlehemi Nyilatkozat – a UN Tourism (akkor UNWTO) tagállamainak konferenciáján – a vallásturizmust a külső válságoknak jobban ellenálló piaci szegmensként írta le, amely a fogadó közösségek számára is értéket teremt. Magyarországon és Romániában ugyanakkor nincs megbízható, külön vallásturisztikai statisztika.
Csíksomlyó – egy zarándoklat számokban
A csíksomlyói pünkösdi búcsú jól mutatja, hogyan változik egy zarándokhely jelentősége. A 20. század elején 30–40 ezer, 1926-ban mintegy 60 ezer zarándok érkezett. 1950-től a búcsút gyakorlatilag betiltották, 1968-ban mindössze tízezer körül volt a résztvevők száma. Az 1990-es évek óta a búcsúra évről évre több százezren érkeznek; Ferenc pápa 2019-es szentmiséjére több mint 110 ezren regisztráltak.
Székelyföld kínálata
Székelyföld a vallásturizmus szinte minden formáját kínálja egy viszonylag kis területen: az UNESCO-világörökség részét képező székelyderzsi erődtemplomtól a ferences kegyhelyeken át a hegyi kápolnák búcsújáig. A Peregrinus ebben kíván segíteni:
- a Kiemelt helyszínek között templomok és kolostorok részletes leírását találja,
- az interaktív térképen és a Zarándokútvonalak oldalon megtervezheti útját,
- ünnepnaptárunk és az Eseménynaptár segít a megfelelő időpont kiválasztásában.
A tiszteletteljes látogató
A vallásturista vendég egy élő közösség szent helyén. Öltözzön illően, ne zavarja a szertartásokat, fotózás előtt kérjen engedélyt, és ha teheti, adományával támogassa a templom vagy kolostor fenntartását. Így az utazás nemcsak élmény lesz, hanem találkozás is.