Székelyföldön az egyházi év nemcsak a templomok falai között zajlik: búcsúk, körmenetek és zarándoklatok kötik össze a falvakat, a kegyhelyeket és a hegyek kápolnáit. Összegyűjtöttük a térség legfontosabb vallási ünnepeit – a katolikus búcsúktól a protestáns emléknapokig.
Január 13. – A vallásszabadság napja
Az 1568-as tordai országgyűlés kimondta a prédikáció szabadságát, amelyet Európa első vallásszabadság-törvényei között tartanak számon. Emlékére a magyar Országgyűlés 2018-ban január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította. Az unitárius egyház, amely alapítását ehhez az évhez köti, különösen ünnepli ezt a napot.
Április 24. – Szent György, Esztelnek
Az esztelneki ferences templom búcsúját Szent György napján tartják – a templom a régi Szent György-kápolna helyén, annak elemeinek felhasználásával épült.
Pünkösd szombatja – a csíksomlyói búcsú
A magyarság legnépesebb zarándoklatára pünkösd szombatján kerül sor, az ünnepi szentmisét a Kis- és Nagysomlyó közötti nyeregben, a Makovecz Imre tervezte Hármashalom-oltárnál tartják. A kegyhely búcsúengedélyét már 1444-ben IV. Jenő pápa adta ki, a pünkösdi búcsúról szóló első hiteles adat 1722-ből való. Az 1567-es tolvajos-tetői csatához kötött eredettörténet a 18. századtól mutatható ki, ezért a kutatók legendának tartják. A búcsút 2020-ban hungarikummá nyilvánították.
Úrnapja – körmenetek a falvakban
Úrnapját (Krisztus Szent Teste és Vére ünnepét) a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön ünneplik; az ünnepet IV. Orbán pápa 1264-ben rendelte el az egész egyházra. Székelyudvarhelyen csütörtökön a főtéren tartják a körmenetet, a négy égtáj felé állított lombsátrakkal és a környező falvak keresztaljáival. Úrnapi búcsú van többek között Gyimesbükkön, Lázárfalván, a csíkszentmártoni kápolnánál és Nagykászon-Impéren is.
Június 27. – Szent László napja
A lovagkirály ünnepén Csíkszentsimonban minden évben búcsút tartanak, és évente zarándoklatot vezetnek a Csíkot és Gyimest elválasztó gerincen álló pogányhavasi Szent László-kápolnához is. A Szent László-kultuszról bővebben Kőbe zárt hit című cikkünkben olvashat.
Július 2. – Sarlós Boldogasszony
Ez a csíksomlyói kegytemplom titulusünnepe, egyben a kegyhely eredeti búcsúnapja. Ugyanezen a napon búcsút tartanak Csíkszentgyörgyön (Kotormány), Gyimesközéplokon a Bándpatak-kápolnánál, Marosfőn és Ditróban, a Felszeg-kápolnánál is.
Július 26. – Szent Anna-búcsú a Szent Anna-tónál
A Csomád-hegység kráterében fekvő tó partján álló Szent Anna-kápolna búcsúját július 26-án vagy a hozzá közeli hétvégén tartják; a kápolnát a lázárfalvi plébánia gondozza, a szertartás része a tó körüli körmenet. A búcsú története viharos: 1786-ban Batthyány Ignác püspök betiltotta, 1830-ban újra engedélyezték, 1844-ben ismét tiltották – 1990 óta azonban újra rendszeresen megtartják.
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony Gyimesbükkön
A gyimesbükki Kontumácban, az ezeréves határ közelében álló Nagyboldogasszony-templom – a völgy első katolikus temploma, amelyet a csíksomlyói ferencesek alapítottak 1782-ben – az utóbbi években kedvelt zarándokhellyé vált. Az ünnepet háromnapos előkészület (triduum) és zarándoklat kíséri.
Október 31. – A reformáció napja
A református és evangélikus gyülekezetek a reformáció emléknapján ünnepi istentisztelettel emlékeznek Luther Márton 1517-es fellépésére. Székelyföldön – Háromszéken, Marosszéken és Udvarhelyszéken – ez a protestáns közösségek egyik legfontosabb ünnepe.
Jó tudni
- A búcsúk egy része mozgó ünnep (pünkösd, úrnapja), mások a hét napjától függően a közeli hétvégére kerülnek – az aktuális időpontot mindig ellenőrizze az egyházközségnél.
- A nagy búcsúkon hatalmas a tömeg: érkezzen korán, és lehetőleg tömegközlekedéssel vagy gyalogosan közelítse meg a helyszínt.
- A Peregrinus Eseménynaptár oldalán folyamatosan frissítjük a közelgő eseményeket.