Nagyboldogasszony-bazilika – Nagyvárad
Románia legnagyobb barokk temploma és Szent László király kultuszának központja: a nagyváradi római katolikus székesegyház a Partium legfontosabb zarándokhelye.
Alapkövét Forgách Pál püspök tette le 1752. május 1-jén. Az építkezés 1779 decemberében fejeződött be, a templomot 1780. június 25-én Kollonits László püspök szentelte fel. Tervezésében és építésében Franz Anton Hillebrandt és Giovanni Battista Ricca vett részt, a munkát 1762-től Domenico Lucchini folytatta.
A kéttornyú templom központi hajója 70 méter hosszú, falait vaskói és carrarai márvány borítja, orgonája Mária Terézia adománya. II. János Pál pápa 1991-ben basilica minor rangra emelte.
Szent László király 1095-ben bekövetkezett halála után a váradi székesegyházban – a mai barokk templom középkori elődjében – temették el, III. Celesztin pápa 1192-ben avatta szentté. Zichy Ferenc győri püspök 1775-ben a király koponyaereklyéjéből egy darabot adományozott a székesegyháznak; az ereklyét díszes hermában őrzik. A templom előtt álló Szent László-szobor 1921-ben került mai helyére.
Búcsú: a bazilika titulusünnepe Nagyboldogasszony, augusztus 15. Az egyházmegye Szent László-zarándoknapját húsvét 5. vasárnapján tartják: a szentmise után a Szent László-hermát körmenetben hordozzák körül.
Látogatás: a székesegyház a barokk püspöki palota és a Kanonok-sor szomszédságában áll (Strada Șirul Canonicilor 2.). Az együttes Nagyvárad egyik fő látnivalója.
Források: Wikipédia · Magyar Kurír – a Szent László-herma · Magyar Kurír – László-nap
Fotó: Szilas / Wikimedia Commons, CC BY 4.0
Város:
Nagyvárad (Oradea)