Szent Mihály-templom – Kolozsvár
Kolozsvár főterének gótikus temploma Erdély legkorábbi csarnoktemploma, és a brassói Fekete templom után a második legnagyobb temploma. Neogótikus tornya a történelmi Erdély legmagasabb templomtornya.
A templom a 14–15. században épült. A rá vonatkozó legkorábbi ismert irat 1349 januárjából való: avignoni búcsúengedély azoknak, akik a templom világítására és felszerelésére adakoztak. A sekrestyeajtó faragott kerete 1528-ban készült Johannes Klein plébános megrendelésére – az erdélyi reneszánsz egyik legkorábbi emléke.
1545 és 1716 között a lutheránusok, a reformátusok, majd az unitáriusok használták, 1716 óta ismét katolikus. Falai között választották erdélyi fejedelemmé többek között Rákóczi Zsigmondot (1607), Báthory Gábort (1608) és Bethlen Gábort (1613). A 76 méter magas – a kereszttel 80 méteres – neogótikus torony 1837 és 1858 között épült.
Márton Áron püspök 1944. május 18-án ebben a templomban mondta el nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést. A 2018 és 2022 közötti teljes felújítás után Kovács Gergely érsek 2022. augusztus 13-án szentelte újra a templomot; a munkálatok 2024-ben Europa Nostra-díjat kaptak.
Búcsú: Szent Mihály főangyal ünnepén, szeptember 29-én.
Látogatás: a templom a kolozsvári főtéren áll, mellette Fadrusz János Mátyás király-emlékműve (1902). A belváros többi templomával együtt gyalogosan jól bejárható.
Források: Wikipédia · Szabadság
Fotó: Andrei kokelburg / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 ro · Fotó: Monica Emilia Chirila / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 ro
Város:
Kolozsvár (Cluj-Napoca)