Szent Kereszt feltalálása-templom – Vörösmart
A vörösmarti Szent Kereszt feltalálása-templom a Drávaszög északkeleti szegletének, a Duna fölötti löszdombokra épült, borairól híres magyar falunak a katolikus plébániatemploma. Az 1752-től épült barokk templom előzményei a 14. századi pálos kolostorig vezetnek vissza, a templomtól induló Katolikus szurdok pedig Baranya legnagyobb fennmaradt pincesora.
Vörösmart helyén a római korban az Ad Novas nevű erőd állt, a dunai limes egyik őrhelye; a falut 1246-ban „Verusmorth” néven említik először, urai a Garaiak, majd a 15. század végén Mátyás király rokona, Geréb Péter voltak. A katolikus egyház helyi története 1304-ben kezdődik, amikor két testvér, Sámuel és Dávid pálos kolostort alapított a Csúza felé eső határban; a helyet ma is Testvérek földjének (Zemlja braće) nevezik. A pálosoknak 1333-ban már templomuk volt itt, a közeli, azóta elpusztult Csatár falu lakói pajzsokat készítettek. A falu a hódoltság alatt is lakott maradt, lakói ekkor magyar reformátusok voltak.
A török kiűzése után Vörösmart a bellyei uradalom része lett, és 1719 táján német, néhány évtizeddel később magyar katolikusok telepedtek le a református magyarok mellé. 1733-ban a katolikusoknak még csak egy fából és vesszőfonatból épült, sárral tapasztott, náddal fedett kápolnájuk volt, Szent József tiszteletére; helyét a falubeliek ma is „templomhelyként” emlegetik. A ma is álló plébániatemplom építését 1752-ben kezdték meg az uradalom támogatásával. Fényes Elek 1851-ben nyolcszáz katolikus és ezeregyszáz református lakost, katolikus és református anyatemplomot írt össze a mezővárosi rangot 1841-ben elnyert településen.
A barokk templom a falu központjában, a főutca fölé emelkedő dombon áll, homlokzati tornya messziről uralja a Duna-parti település képét; kertjében kőből faragott kálváriakereszt áll. A templomtól indul a Katolikus szurdok: a löszbe vágott völgy két oldalán a 19. század második felében és a 20. század elején épült présházak és pincék sorakoznak, jellegzetes kettős ajtókkal, méretükben és díszítésükben is változatosan – ez Baranya legnagyobb fennmaradt pincecsoportja. A falu másik, Református szurdok nevű pincesora a református templom felől nyílik; az 1866–1871 között épült református templom és az 1711-es évszámú ónkannája a község másik egyházi kincse.
Búcsú: a templom titulusünnepe a Szent Kereszt feltalálása, május 3.
Látogatás: Vörösmart Eszéktől közúton 36 km-re, a magyar határtól 10 km-re, Csúza és Kiskőszeg között fekszik a Báni-hegy déli lejtőjén; Hercegszőlős községhez tartozik. A templom a falu közepén, a főút mellett áll; onnan gyalog bejárható a Katolikus szurdok pincesora, ahol a vörösmarti borászok pincéi várják a látogatókat. A szomszédos Kiskőszeg Szent Bálint-temploma és a batinai Duna-híd, valamint a csúzai és sepsei református templomok ugyanabba a kirándulásba illeszthetők.
Források: Wikipédia – Vörösmart · Wikipedia (horvát) – Zmajevac · Hercegszőlős község – Vörösmart
Fotó: Roland Puskaric / Wikimedia Commons, CC0 · Fotó: Pasztilla aka Attila Terbócs / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0
Város:
Vörösmart (Zmajevac)
