Szent Miklós-templom – Gyergyószentmiklós

Hangos idegenvezetésHallgassa meg az oldal szövegét – a készüléke hangja olvassa fel.
Ezen a készüléken nincs magyar nyelvű felolvasóhang. A készülék beállításaiban (szövegfelolvasás, hangok) telepíthet egyet.

A Szent Miklós-templom Gyergyószentmiklós legrégebbi műemléke és a város névadója: a település a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta a nevét. A 15. századi gótikus templom helyén 1756 és 1773 között épült barokk plébániatemplom ma is a gyergyói katolikusok központja.

A gyergyószentmiklósi egyházközség már a 13–14. század fordulóján létezett, a pápai tizedjegyzék 1333-ban Gorgio néven említi; ősi voltára utal az 1428-ból való, színes iniciálékkal díszített pergamen misekönyv is, amelyet ma is a plébánia őriz. Az első ismert templom a 15. század végén épült gótikus stílusban: a torony alatti ajtókeret szemöldökkövébe utólag bevésett 1498-as évszám jelzi az építkezés idejét. Ebből a korból származik a templom 1548-ban öntött, latin feliratú harangja is. A középkori templomot 1629-ben kibővítették, 1637-ben cinteremmel egészítették ki, az 1661-es tatárbetörés azonban súlyosan megrongálta.

A kicsinek bizonyult régi templom helyére 1756 és 1773 között barokk stílusban emelték a mai épületet. A háromszor – 1733-ban, 1756-ban és 1837-ben – magasított tornyon ma óra és négy harang található; az 1995-ös felújításkor déli falán latin feliratú napórát tártak fel, amelynek jelmondata: „Napkelet, taníts meg helyesen élni.” Az 1964-es feltárások során befalazott gótikus ablakok, egy kripta és a régi, 28 méter hosszú templom alapfalai kerültek elő.

A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom belső tere a mennyezetig érő barokk főoltárral

A templomnak két előcsarnoka, három bejárata, egy oldalkápolnája, hét oltára és tágas karzata van; kórushomlokzata és oldalsó kapui a jellegzetes gyergyószéki barokk jegyeit mutatják. A mennyezetig érő barokk főoltár teljesen betölti a szentélyt, csúcsán a templom védőszentjének, Szent Miklósnak a szobra, alatta a koronás Szűzanya alakja áll. Az egyik nagyobb mellékoltárt Keresztelő Szent János tiszteletére emelték, a rokokó Szent Anna-oltárt gazdag ornamentikája, a Szent Kereszt-oltárt nemes arányai teszik figyelemre méltóvá. A csúcsíves szekrénybe foglalt orgonát a város szülötte, Fogarasy Mihály erdélyi püspök vásárolta a templomnak 1877-ben. A templomot 1750 körül épült, 1756-ban megújított kőfal övezi, déli oldalán Nepomuki Szent János kőszobra, a templom előtti utca tengelyében pedig Fogarasy püspök szobra áll.

Búcsú: a templom búcsúja Szent Miklós napján, december 6-án van; 1990 óta ezen a napon Szent Miklós-napi körmenetet is tartanak a városban.

Látogatás: a templom Gyergyószentmiklós belvárosában, a Márton Áron utca 9–11. szám alatt áll, néhány száz méterre a Szabadság tértől és a város másik híres szentélyétől, az örmény katolikus templomtól. A város a 12-es főúton Csíkszereda és Maroshévíz felől, valamint a székely körvasúton érhető el. A miserendről a plébánián érdemes tájékozódni.

Források: Wikipédia – Gyergyószentmiklósi római katolikus templom · Wikipédia – Gyergyószentmiklós

Fotó: Pasztilla aka Attila Terbócs / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 · Fotó: Pasztilla aka Attila Terbócs / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

ZarándokútlevélÚtlevelem megnyitása

Város:

Gyergyószentmiklós (Gheorgheni)

Hozzászólás írása

wpChatIcon
wpChatIcon