Aki belép egy székelyföldi falusi templomba, gyakran önkéntelenül is felnéz: a mennyezetet virágokkal, indákkal, csillagokkal és feliratokkal festett fatáblák borítják. A festett kazettás mennyezet Erdély egyházművészetének egyik legjellegzetesebb műfaja – egy egész falu hitének és szépérzékének lenyomata.
Mi a kazettás mennyezet?
A kazettás mennyezet mélyített, négy- vagy sokszögű mezőkre osztott síkfödém. Erdélyben a fatáblákat festéssel díszítették: a legkorábbi példák a 15–16. századból valók, a 16. század második felétől egyre több készült, és a műfaj a 19. század derekáig élt. A 16. századból csak kevés maradt fenn, a 17. századból húsznál több, a 18. századból pedig több mint száz festett mennyezetet ismerünk.
Virágkert az égen
A kazetták díszítése túlnyomórészt növényi és virágornamentika: tulipán, szegfű, gránátalma, rozetta, indák – késő gótikus és reneszánsz előképekből táplálkozó, de helyi ízlés szerint továbbfejlesztett motívumkincs. Ritkábban alakos ábrázolások, ószövetségi vagy emblematikus jelenetek is előfordulnak, sok mennyezeten pedig feliratok őrzik a készítés évét, a mestert és az adományozókat. A műfaj fejlődésében a kolozsvári asztaloscéh a 16–18. században egész Erdélyben meghatározó szerepet játszott.
Énlaka – „Egy az Isten”
Székelyföld talán leghíresebb festett mennyezete az énlakai unitárius templomé: 1668-ban készült, 88 kazettából áll, festője Musnai Dakó György. Tíz kazettáján latin, gótikus betűs és rovásírásos feliratok olvashatók, köztük a székely rovásírással írt „Egy az Isten”. Az énlakai templom részletes leírása
Gelence – freskók és kazetták egy templomban
A gelencei Szent Imre-templomban a 14–15. századi Szent László-legenda falképei és a 17. század első harmadában készült, 103 egyedien festett kazettából álló mennyezet együtt látható – ritka alkalom arra, hogy egy épületben a középkori és a kora újkori egyházművészet is megmutatkozzon. A gelencei templom részletes leírása
További festett mennyezetek Székelyföldön
- Csíkdelne (1613) – a csíki mennyezetek egyik legkorábbi, keltezett példája.
- Farcád (1629) és Székelydálya (1630) – a 17. század eleji udvarhelyszéki festészet emlékei.
- Bögöz – a református templom 1724-es feliratos mennyezetét nemrég restaurálták; a templom középkori Szent László-falképei is híresek.
- Homoródkarácsonyfalva (1752 körül) – 96 kazetta, a 2006-ban feltárt Szent László-legendával egy térben. Részletek
- Homoródszentpéter – a 18. század második felében idősebb és ifjabb Elekes András festette.
- Sepsikilyén (1801) – a műfaj késői, 19. század eleji példája.
Hogyan nézzük?
- Vigyen magával kis távcsövet: a feliratok és a részletek így jól olvashatók.
- A festett fa érzékeny a fényre és a nedvességre – vakuval ne fényképezzen, és kérje az egyházközség engedélyét a fotózáshoz.
- A templomok többsége hétköznap zárva tart: a kulcsot a lelkészi hivatalban vagy a gondnoknál kérheti.
Az énlakai fotó forrása: Țetcu Mircea Rareș / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0.