Szent Anna-kápolna – Szent Anna-tó
A Szent Anna-kápolna a Csomád-hegység vulkáni kráterében, mintegy 950 méter magasan fekvő Szent Anna-tó partján áll. Évszázadok óta búcsújáró hely; ma a lázárfalvi római katolikus egyházközség gondozza.
A kápolnáról az első írott forrás 1765-ből való: csíkkozmási és tusnádi hívek emelték; a korábbi kápolnák építési évét a források eltérően adják meg. Az épület 1842-ben tűzvészben elpusztult, majd újjáépítették; 1927-ben a tó környékét birtokló négy község választmánya építtette újjá, 1972-ben Szabó Ferenc kozmási plébános újíttatta fel. 2021-ben magyar kormányzati támogatással újabb tatarozás kezdődött.
A búcsú története viharos: 1786-ban Batthyány Ignác püspök a „véres verekedések és durva kihágások” miatt betiltotta, 1830-ban Kovács Miklós püspök újra engedélyezte, 1844-ben azonban ismét tiltották. 1990 óta újra rendszeresen megtartják Szent Anna napján, július 26-án vagy a hozzá közeli hétvégén: a keresztaljak a tó körüli körmenettel érkeznek a kápolnához, ahol ünnepi szentmisét mutatnak be. Régen évente kétszer, Szent Anna és Kisasszony napján is tartottak itt búcsút.
A tó a Mohos Természetvédelmi Terület része: 2018 óta fürödni tilos, és a környéken medvék is járnak.
Látogatás: a tóhoz Sepsibükszád felől vezet közút; a parkolótól 15–20 perc gyalog, időseknek és mozgássérülteknek kisbusz jár. Tusnádfürdőről turistaösvényen mintegy másfél óra az út. A területre belépőjegyet kell váltani; a díjakról a természetvédelmi terület kezelője ad tájékoztatást.
A búcsúról bővebben: Szent Anna-búcsú a Szent Anna-tónál
Egyházi szállás a közelben: Zarándokszállások
Fotó: Csanády / Wikimedia Commons, közkincs · Fotó: Fortepan / Kurutz Márton, CC BY-SA 3.0
Város:
Szent Anna-tó (Lázárfalva)