Ha Székelyföld katolikus hagyományáról beszélünk, nem kerülhetjük meg a ferenceseket. A barna csuhás szerzetesek kolostorai a reformáció viharai után is megtartották hitükben Csík, Gyergyó és Kászon népét – és közben iskolákat, nyomdát, könyvtárakat is működtettek.
A hit őrzői a reformáció után
A 16. századi reformáció után Erdélyben szinte teljesen megszűnt a szerzetesi élet: a 17. század elején egyedül a csíksomlyói kolostorban éltek szerzetesek. Mivel világi pap is kevés volt, a katolikus megújulás fő szereplői a ferencesek lettek. A 17. század közepére ismét négy kolostoruk működött – Csíksomlyón, Mikházán, Fehéregyházán és Nyújtódon –, és innen indult a rend újabb terjeszkedése.
Csíksomlyó – az anyakolostor
A csíksomlyói kolostor 1442-ben alakult, első gótikus temploma 1442 és 1448 között épült. A kolostor nemcsak kegyhely, hanem művelődési központ is volt: gimnáziumát már 1630-ban említik, nyomdáját Kájoni János nevéhez kötik, és itt jelent meg a nevezetes Cantionale Catholicum is. A mai barokk bazilikát 1876-ban szentelték fel. A csíksomlyói kegytemplom részletes leírása
Mikháza – a Nyárád menti kolostor
A Marosszékre érkező ferenceseknek 1635-ben Tholdalagi Mihály marosszéki főkapitány vásárolt házat és telket Mikházán. Késő reneszánsz temploma 1678-ban készült el; a kolostorban több mint egy évszázadon át iskola működött. 1949-ben a szerzeteseknek távozniuk kellett. A mikházi kolostor részletes leírása
Gyergyószárhegy – Kájoni János otthona
A Lázár-kastély fölötti kolostor építése 1642-ben kezdődött, amikor Lázár István ferenceseket hívott Szárhegyre; 1665-ben ifjabb Lázár István a rendnek adományozta a kápolnákat és a földeket. Itt élt és halt meg 1687-ben Kájoni János, a kor egyik legműveltebb erdélyi szerzetese. A szárhegyi kolostor részletes leírása
Esztelnek – Háromszék ferences központja
A ferencesek a 17. század utolsó negyedében telepedtek le Esztelneken. A mai templom 1710 és 1729 között, a régi Szent György-kápolna elemeinek felhasználásával épült, a kőkolostor 1750-re készült el. Az 1921-es tűzvész után újjáépítették. Az esztelneki kolostor részletes leírása
Székelyudvarhely és Kanta
Székelyudvarhelyen a ferencesek már 1492-ben megjelentek, a mai kolostor alapítása 1706-ra tehető; a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt templom építése 1730-ban kezdődött. Kézdivásárhely Kanta nevű városrészében a rokon rend, a minoriták telepedtek le a 17. század végén: Szentháromság-templomuk 1727 és 1795 között épült, iskolájuk pedig Háromszék egyik legrégebbi tanintézete.
Látogatói tanácsok
- A kolostortemplomok általában napközben nyitva állnak, a kolostorépületek azonban a szerzetesek otthonai – ezek csak külön engedéllyel látogathatók.
- A ferences kegyhelyek búcsúnapjairól ünnepnaptárunkban tájékozódhat.
- A Mária Út több ferences kolostort is érint – a gyalogos zarándoklatról Úton lenni című cikkünkben írtunk.
A csíksomlyói, a mikházi és a szárhegyi fotók forrása: Wikimedia Commons (szerzők: Mycroshop, Țetcu Mircea Rareș; CC BY 3.0, CC BY-SA 3.0).