Farkas utcai református templom – Kolozsvár

Hangos idegenvezetésHallgassa meg az oldal szövegét – a készüléke hangja olvassa fel.
Ezen a készüléken nincs magyar nyelvű felolvasóhang. A készülék beállításaiban (szövegfelolvasás, hangok) telepíthet egyet.

A Farkas utcai református templom az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb emléke: hatalmas támpillérei és zord egyszerűsége Kolozsvár egyik jelképévé tették. A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, hiszen hagyományosan itt iktatták be a püspököket.

Építéséről az első irat 1486. szeptember 9-én kelt: Mátyás király rendeletére a város ekkor adott telket a ferences szerzeteseknek a Szabók bástyája mellett. A munkálatok költségeit a király állta, halála után II. Ulászló is támogatta az építkezést; a Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt. Mivel a falakon belül kevés volt a hely, a déli és a keleti várfal találkozásánál épült fel, így ma is az utca közepén áll.

A reformáció térhódítása után, 1556-ban a ferenceseknek el kellett hagyniuk a várost, később Báthory István a jezsuitáknak adományozta az épületet. 1603-ban feldühödött tömeg rohanta meg a templomot, összetörte a berendezést, és a boltozat egy része is beomlott. A romos épületet 1622-ben Bethlen Gábor a reformátusoknak juttatta; újjáépítése 1638-ban kezdődött I. Rákóczi György fejedelem támogatásával, ekkor készült az új boltozat és a teljes berendezés. Az 1798-as tűzvész után ismét helyre kellett állítani.

A Farkas utcai templom gótikus belső tere

Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom teljes hossza 60 méter, boltozata 19 méter magasan ível. Berendezése az újjáépítés korából való: az 1646-ban készült reneszánsz hátaspadokat besztercei és segesvári asztalosok faragták, a hatszögű lábazaton álló, ugyancsak 1646-ban elkészült kőszószék pedig az erdélyi virágmintás reneszánsz első alkotásai közé tartozik. A padokat és a falakat 117 címer és halotti emléktábla (kárta) díszíti a 17–20. századból.

A templomban nyugszik I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem és felesége, Bornemisza Anna, valamint fiuk, II. Apafi Mihály és felesége, Bethlen Kata. Földi maradványaikat az 1940-es évek elején hozták át az almakeréki templomból, síremléküket Kós Károly tervezte. Kiváló akusztikája miatt a templom az 1960-as évek óta rendszeresen otthont ad orgonahangversenyeknek.

Látogatás: a templom Kolozsvár belvárosában, a Farkas utcában (Strada Mihail Kogălniceanu) áll, a református kollégium szomszédságában. Előtte a Kolozsvári testvérek, Márton és György 1373-ban készült, ma a prágai várban álló Sárkányölő Szent György-szobrának másolata látható. A főtérről gyalogosan néhány perc alatt elérhető.

Források: Wikipédia · Romániai magyar lexikon – Műemlékek

Fotó: Cluj Napoca / Wikimedia Commons, CC BY 2.0 · Fotó: Cristian Bortes from Cluj-Napoca, Romania / Wikimedia Commons, CC BY 2.0

ZarándokútlevélÚtlevelem megnyitása

Város:

Kolozsvár (Cluj-Napoca)

Hozzászólás írása

wpChatIcon
wpChatIcon