Evangélikus erődtemplom – Prázsmár
A prázsmári evangélikus erődtemplom a Barcaság legjelentősebb és Erdély egyik legépebben megmaradt templomvára: a Német Lovagrend által alapított gótikus templomot öt méter vastag, csaknem tizenkét méter magas falgyűrű veszi körül, belső oldalán több mint 270 menedékkamrával. Az együttes 1999 óta az erdélyi erődtemplomos falvak világörökségi helyszínének része.
II. András király 1211 körül telepítette a Német Lovagrendet a Barcaságba; a lovagok 1218-ban kezdték építeni Prázsmár templomát, Erdélyben egyedülálló módon görögkereszt alaprajzon, amely inkább Északkelet-Németország templomaira jellemző. A rend 1225-ös kiűzése után a kerci ciszterciek fejezték be az építkezést az 1240-es években, jellegzetes korai gótikus, ciszterci formákkal. 1461-ben a négyezet fölé tornyot emeltek, 1512 és 1515 között pedig két, eltérő méretű mellékhajóval bővítették és meghosszabbították a főhajót. A reformáció óta a templom az erdélyi szászok evangélikus egyházáé.
Prázsmár a Bodza-szoroson betörő seregek útjába esett: a falut a 13. és a 17. század között több mint ötvenszer dúlták fel, a templomvárat azonban csak ritkán sikerült bevenni. Luxemburgi Zsigmond rendeletére a 15. században épültek ki a hatalmas falak, amelyeket vizesárok vett körül, és öt torony, valamint gyilokjáró erősített. A várba harminc méter hosszú, kapurácsokkal és vasalt tölgyfakapukkal védett alagúton át lehet bejutni, mellette tömör barbakán áll. A falak belső oldalán négy szinten, faállványzaton megközelíthető kamrák sorakoznak: minden családnak jutott egy, ostrom idején mintegy 1600 ember húzódhatott meg bennük, békében pedig itt tárolták a szalonnát és a gabonát – innen a „szalonnakamra” elnevezés.
A templom legnagyobb kincse az 1450 körül készült szárnyasoltár, Erdély legrégibb fennmaradt szárnyasoltára: a bécsi iskolában képzett, ismeretlen mester a Passió jeleneteit festette meg, középen a mezőnyt uraló, aranyhátterű Keresztre feszítéssel. A templom egyik harangját 1471-ben öntötték. A várudvar falában megmaradt az egykori iskola és a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből kenyeret sütöttek, a barbakánban pedig egykor a városháza működött. A 19. század elején a felvonóhíd helyére oszlopsoros bejárati szárny került. Az 1960-as években végzett átfogó restaurálás óta az erődtemplom múzeumként is működik: a kamrák egy része, a gyilokjáró és a torony is bejárható.
Látogatás: Prázsmár Brassótól mintegy 15 kilométerre északkeletre fekszik, a Barcaság síkján; autóval és Brassóból induló helyközi busszal is elérhető. Az erődtemplom a falu központjában áll, bejárata a hosszú kapualagúton át nyílik. A templom, a falgyűrű kamrái és a kis helytörténeti kiállítás belépőjeggyel látogatható; a meredek falépcsőkön járáshoz kényelmes cipő ajánlott.
Források: Wikipédia · Wikipedia (angol)
Fotó: Neighbor’s goat / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 ro · Fotó: Albuțiu Gabriel Gábor / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 ro
Város:
Prázsmár (Prejmer)
