Kisboldogasszony-templom – Csíkrákos
A csíkrákosi Kisboldogasszony-templom Csíkszék egyik legrégebbi, Árpád-kori eredetű erődtemploma, amelyet ma is lőréses védőfal övez. Legismertebb különlegessége a terméskőből rakott torony, amelynek falait vörös festésű állatalakok, emberi figurák és égitestek – nagyrészt az állatöv jegyei – díszítik.
A templom a faluval egybeépült Göröcsfalva területén, a Rákos-patak fölötti magaslaton áll. A plébánia régi feljegyzései és a román kori részletek – a déli bejárat köríves kőkerete, a kőoszlopos tornác – alapján 1270–1280 körül épülhetett; a falut 1334-ben említik először írott forrásban. A tornyot és a sokszögzáródású szentélyt a 15. század második felében, késő gótikus stílusban emelték, a boltozat gyámkövein a Hont-Pázmány nemzetség címerét és a Hunyadiak hollóját ismerték fel. Orbán Balázs a 19. században Csík szentegyházai között az első rangot adta neki.
A védőfalak a 17. században épültek, az 1661-es tatárbetörés azonban így is súlyos károkat okozott: a hajó festett mennyezetéből csak töredékek maradtak. 1756 és 1758 között barokk szellemben építették át a templomot: kereszthajókkal bővítették, megmagasították a tornyot, csúcsíves ablakú harangházat és déli árkádos folyosót kaptak. Az 1938-as restauráláskor a szentélyben két középkori freskótöredék került elő. A templomkertben nyugszik Zöld Péter plébános, az 1762-es székely ellenállás egyik vezetője; a falu melletti Rákosmezeje a székelyek ősi gyülekezőhelye volt, itt gyűltek össze a tiltakozók 1764-ben, a madéfalvi veszedelem előtt is.
A 30 méter magas torony alapja Árpád-kori, öt emelete középkori, csúcsíves harangháza 18. századi, bádogsisakját négy fiatorony kíséri. Oldalain emeletenként keskeny lőrések nyílnak, a négyzetes mezőkbe festett alakok a gótika korában készültek. A templombelsőt csúcsíves diadalív osztja: a közel 10 méteres hajót lapos mennyezet, a 16 méteres szentélyt gótikus hálóboltozat fedi, zárókövén a Nap és a Hold látható. A főoltár képét – Szűz Mária születését – Veres Mátyás festette 1794-ben, az oltár Burján Mihály gyulafehérvári kanonok adománya. A déli falnál 17. század végi Szent József-oltár áll, a keresztút képeit Rómer Kristóf székely határőrkapitány festette; a két archaikus kő szenteltvíztartó és a keresztelőmedence szintén a templom értékei közé tartozik. A 2,5–3 méter magas, szabálytalan alaprajzú várfal déli oldalán barokk oromfalas kapu nyílik.
Búcsú: a templom Kisboldogasszony, azaz Szűz Mária születésének ünnepén, szeptember 8-án tartja búcsúját.
Látogatás: Csíkrákos Csíkszeredától mintegy 10 km-re északra, a 12-es főút mentén fekszik; az erődtemplom a főúttól kissé félreeső göröcsfalvi részen, a temető melletti dombon áll. A templom belsejének megtekintéséről a plébánián érdemes érdeklődni. A faluban a Cserei-kúria, a határban a Bogát-hegyi kápolna és a Pogányvár romjai is megérnek egy kitérőt.
Források: Wikipédia – Csíkrákosi római katolikus vártemplom · Wikipédia – Csíkrákos · Wikipédia – Székelyföldi vártemplomok
Fotó: Andrei kokelburg / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 ro · Fotó: Andrei kokelburg / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 ro
Város:
Csíkrákos (Racu)
