Református vártemplom – Nagyenyed

Hangos idegenvezetésHallgassa meg az oldal szövegét – a készüléke hangja olvassa fel.
Ezen a készüléken nincs magyar nyelvű felolvasóhang. A készülék beállításaiban (szövegfelolvasás, hangok) telepíthet egyet.

A nagyenyedi református vártemplom a Bethlen Gábor Kollégium városának szívében, a középkori városfalak ölelésében áll, és az erdélyi reformátusság egyik legfontosabb emlékhelye: 1564-ben itt vált külön a lutheri és a kálvini egyház, és itt választották meg az erdélyi magyar reformátusok első püspökét. A hatvanegy méteres torony a város legrégibb építménye.

Nagyenyed első templomát Szent Egyed tiszteletére szentelték – a város román és magyar neve is az ő nevéből ered. A mai templom nyugati tornya eredetileg a vár őrtornyaként épült 1222 és 1239 között; a vár első írásos említése IV. László 1293. november 7-én kelt kiváltságlevele. Az 1200 körüli román kori templom helyén a 15. században emeltek késő gótikus templomot, amelynek hajóját 1480-ban csatolták a toronyhoz. A szabálytalan ötszög alaprajzú, 350 méter kerületű várat a céhek által védett bástyák erősítették.

A város 1551-ben csatlakozott a reformációhoz: ekkor írta alá első papja a lutheri hitvallást. Az 1564 áprilisában, Giorgio Biandrata fejedelmi megbízott elnökletével tartott zsinaton vált szét Erdélyben a lutheri és a kálvini irányzat, és itt választották püspökké Dávid Ferencet. 1599-ben a generális zsinat elrendelte, hogy a téli zsinat helye mindig Nagyenyed legyen, 1682-ben pedig e falak között állították fel az erdélyi református egyház Főkonzisztóriumát, a mai Igazgatótanács elődjét. 1780 és 1849 között a város volt az erdélyi református egyházkerület püspöki székhelye.

A nagyenyedi vártemplom a várudvar felől

A templomot a várossal együtt ötször pusztították el: 1241–42-ben a tatárok, 1600-ban Mihály vajda hadai, 1658-ban a törökök, 1704. március 16-án Rabutin császári tábornok csapatai – ekkor omlott be a hajó gótikus boltozata –, végül az 1849. januári vérengzés idején. Az 1704-es tűzvész után a templom kizárólag a reformátusoké maradt, a szász evangélikusok saját templomot emeltek a várban. A mai, háromhajós késő barokk belső az 1794 és 1804 közötti újjáépítés során alakult ki; ekkor készült a karzat, 1811-ben az orgona. Az eredeti épületből a szentély és a külső falak maradtak meg. A nyolcemeletes toronyba csigalépcső vezet, amelyről gótikus ajtókeretek nyílnak. A templomot 2018 és 2023 között teljesen felújították, az ünnepélyes átadást 2024. október 27-én tartották.

Látogatás: a vártemplom Nagyenyed központjában, a főtér melletti várudvarban áll, néhány lépésre az 1622-ben alapított, 1662 óta itt működő Bethlen Gábor Kollégiumtól. A város a Gyulafehérvár–Kolozsvár főút és vasútvonal mentén fekszik. A várudvar szabadon bejárható, a templom megtekintéséhez érdemes a református lelkészi hivatalnál érdeklődni; a torony és a falak a várból körbejárhatók.

Források: Wikipédia · Wikipedia (angol) · Wikipedia (román)

Fotó: Zinneke / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 · Fotó: Thaler Tamas / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 ro

ZarándokútlevélÚtlevelem megnyitása

Város:

Nagyenyed (Aiud)

Hozzászólás írása

wpChatIcon
wpChatIcon