Szent Katalin-templom – Lendva
Lendva barokk plébániatemploma Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt, és a muravidéki magyarság kulturális központjának szívében áll. Az Esterházyak építtették a 18. század közepén.
Lendva egyházközségét 1334-ben említik először a források. A mai templom helyén 1503 körül kisebb templom épült. A 16–17. században Lendva a reformáció fontos központja volt – 1574-ben itt jelent meg Kulcsár György evangélikus lelkész Postillája –, a várat birtokló Bánffyak is lutheránusok lettek; Bánffy Kristóf 1598-ban tért vissza a katolikus hitre, és a vár mellett templomot építtetett, amely 1608-ra készült el. Ez 1683-ban leégett, de helyreállítva tovább szolgálta a híveket.
A 17. század végén Lendva az Esterházyak birtokába került. A mai templomot az Esterházy hercegek építtették 1749 és 1751 között, felszentelését 1751-ben Thauszy Ferenc zágrábi püspök végezte. Elrendezését az utcához igazították, ezért – a szokástól eltérően – nem kelet felé tájolták.
A barokk templomnak négy mellékoltára van, a főoltárt négy egyházatya – Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Gergely és Szent Ágoston – szobra veszi körül. A szentélyben látható Szent Katalin-képet az itáliai Felix Barazutti festette 1800-ban. A templom alatti kriptába 1790 és 1916 között temetkeztek.
Az 1778-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templomban már akkor magyar és vend (szlovén) nyelven is tartottak szertartásokat. Az első világháborúban harangjait hadi célra elvitték, újakat 1926-ban kapott. A templom előtt Szent István király modern szobra áll.
Látogatás: a templom Lendva központjában áll; érdemes felkeresni a fölötte emelkedő Esterházy-várat is, amelyben 1973 óta a Lendvai Galéria és Múzeum működik. A belvárosban található a magyar kulturális élet otthona, a Bánffy Központ is, a város fölötti Lendvahegyen pedig a barokk Szentháromság-kápolna áll.
Források: Wikipédia · Wikipedia (szlovén)
Fotó: Krzysztof Golik / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 · Fotó: Nxr-at / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0
Város:
Lendva (Lendava)
