Szent László-templom – Nagyvárad

Hangos idegenvezetésHallgassa meg az oldal szövegét – a készüléke hangja olvassa fel.
Ezen a készüléken nincs magyar nyelvű felolvasóhang. A készülék beállításaiban (szövegfelolvasás, hangok) telepíthet egyet.

A nagyváradi Szent László-templom a város legrégibb fennmaradt barokk temploma, amely 1780-ig a váradi püspökség székesegyházaként szolgált. Az Újváros főterén álló plébániatemplom 1964-ben vált a váradi magyarság jelképévé, amikor a hívek háromnapos virrasztással és élőlánccal akadályozták meg a lebontását.

A török hódoltság után újjászülető Várad új városrészének középpontjába Csáky Imre bíboros, váradi püspök építtette a templomot; a munkálatok 1720 körül kezdődtek. A székeskáptalan 1723. január 10-én vonult be az elkészült szentélybe, ezért a plébánia ezt a napot tekinti születésnapjának. A hajó a főbejárat fölötti kronosztikon szerint 1733-ra készült el, a szentélyt Csáky Miklós püspök idején, 1741-ben fejezték be. Forgách Pál püspök 1756. május 23-án szentelte fel az épületet, amely a váradi egyházmegye harmadik székesegyháza volt – az első kettő a középkori várban állt. Az 1760-as években a püspöki zenekar élén Michael Haydn és Carl Ditters von Dittersdorf állt.

Miután 1780-ban elkészült az új bazilika, a Szent László-templom plébániatemplom lett. Tornya 1800 körül épült fel a nyugati homlokzat elé, a boltozatot 1908-ban Fraknói Vilmos megbízásából Thury Gyula festette ki. 1964 májusában a kommunista hatóságok városrendezésre hivatkozva elrendelték a templom lebontását. A pünkösdvasárnapi, május 17-i mise után a hívek – felekezetre való tekintet nélkül – három napon át éjjel-nappal őrizték, imádkozva és énekelve vették körül az épületet, míg a városvezetés meghátrált. A plébánia azóta minden pünkösdhétfőn gyertyagyújtással emlékezik a templommentésre; 2009-ben emléktáblát is avattak.

A Szent László-templom hajója és barokk főoltára

Az egyhajós, dongaboltozatos templom belsejének legértékesebb darabja az 1730-as években készült barokk főoltár, Nagyvárad legrégibb, ma is használt oltára. Oltárképét Friedrich Silcher festette 1863-ban: Szent László király átnyújtja a város kulcsait a váradi püspöknek. A négy mellékoltár a 18. századból, képeik a 19. századból származnak; figyelmet érdemel az aranyozott szószék és a Szent Bonifác-oltár ereklyéi is. A plébánia 2023. január 10-én ünnepelte alapításának 300. évfordulóját, majd mintegy két és fél éves, kívül-belül teljes felújítás következett: a megújult templomot Böcskei László megyéspüspök 2026. szeptember 20-án szentelte újra.

Búcsú: június 27-én, Szent László király ünnepén.

Látogatás: a templom a Szent László téren (Piața Unirii), a Sebes-Körös bal partján, a Szent László híd lábánál, a városházával szemben áll; a belváros és a bazilika felől gyalog is könnyen elérhető. Kertjében Pio atya bronzszobra látható (2002). Élő plébániatemplom, a miséken kívül érdemes a plébánia honlapján tájékozódni a megtekintés lehetőségéről.

Források: Szent László-plébánia, Nagyvárad · Magyar Kurír · Mária Rádió Erdély · Maszol · Miserend.hu

Fotó: Valentina datcu / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 ro · Fotó: Leontin l / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

ZarándokútlevélÚtlevelem megnyitása

Város:

Nagyvárad (Oradea)

Hozzászólás írása

wpChatIcon
wpChatIcon