Szent Mihály ferences templom és kolostor – Szabadka
A szabadkai ferences templom és kolostor – a helyiek szóhasználatában a Barátok temploma – a város legrégebbi egyházi épületegyüttese: a 15. századi vár maradványaiból alakították ki. Évszázadokon át innen gondozták Szabadka és a környék katolikus híveit, magyarul és horvátul egyaránt.
Mátyás király 1464-ben Szabadkát Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának adományozta, aki 1470-ben várat építtetett itt; ennek falmaradványai a templomtorony belső falában ma is megtalálhatók. A török hódoltság idején és után a szegedi ferencesek gondozták a katolikusokat, 1686-ban a vár mellett rendházat alapítottak. 1730 és 1736 között a várkastélyt Szent Mihály arkangyal tiszteletére templommá alakították, amelyet 1736. április 15-én Patachich Gábor kalocsai érsek szentelt fel.
1773-ig ez volt Szabadka egyetlen plébániatemploma, a barátok pedig a környék több településének – köztük Topolyának, Kanizsának és Zentának – lelkipásztori ellátását is vezették. Iskolát is tartottak fenn: 1747-ben gimnáziumot alapítottak, a 19. században pedig a rendtartomány filozófiai tanintézete is itt működött. A mai kolostorépület 1753 és 1767 között épült, a templomot 1907-ben megújították és bővítették. A kolostor 1900-ban a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett rendtartományhoz került, ma a horvátországi ferencesekhez tartozik.
A templomban a főoltáron kívül hat mellékoltár áll, a legrégebbi oltár képei 1741-ben készültek. A kolostor külön kápolnájában őrzik a Fekete Madonna képét, amelyet a hívek legalább 1692 óta tisztelnek; a hagyomány a bunyevácok betelepüléséhez köti. A kolostor könyvtára több mint tizenötezer kötetet őriz, gyűjteményében 18. századi oltárképek és ferences szenteket ábrázoló festmények is vannak. 2003-ban a templom mellett egy 13. századi falusi templom alapjait tárták fel a régészek. Az együttes Szerbia nagy jelentőségű műemlékei közé tartozik.
Látogatás: a templom és a kolostor Szabadka belvárosában, a Ferences téren (Franjevački trg 1) áll, a városházától és a Szent Teréz-székesegyháztól rövid sétára. A szentmiséket ma is magyar és horvát nyelven tartják.
Források: Magyar Katolikus Lexikon · Wikipédia · Wikipedia (horvát) – Franjevački samostan · Wikipedia (horvát) – Franjevačka crkva sv. Mihovila · Wikipedia (szerb)
Fotó: Ванилица / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 · Fotó: Dobrislava / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0
Város:
Szabadka (Subotica)
