Szentkút – Doroszló
A doroszlói Szentkút a Szabadkai egyházmegye központi búcsújáró helye és a vajdasági magyarság legismertebb kegyhelye. A forráshoz, a Mária-szoborhoz és a kis kegytemplomhoz Kisboldogasszony napján tízezrek zarándokolnak.
A hely középkori neve Bajkút volt: III. Béla király 1173 és 1183 között premontrei szerzeteseket telepített ide, és kolostort építtetett számukra.
A mai búcsújárás kezdete 1792-re nyúlik vissza. Az 1807-től vezetett Historia Domus szerint ekkor a gombosi vak Zablóczki János a kút vizében megmosdva visszanyerte a látását; a krónika több mint nyolcvan csodás gyógyulást jegyez fel. A zarándoklatok ezután tömegessé váltak, és a hely a Kalocsa-Bácsi Érsekség hivatalos búcsújáró helye lett.
A szentkúti kis templom egy 1823–1825-ben épült téglakápolna 1874–1875-ös átépítésével és bővítésével jött létre. 1861-ben készült el a forrás melletti Magyarok Nagyasszonya kegyszobor, 1909-ben pedig a forrás díszes kútszerkezete és mosakodómedencéje. A Szabadkai egyházmegye 1968-ban nyilvánította hivatalos kegyhellyé, 1973-ban szabadtéri oltár épült.
Búcsú: a fő búcsú Kisboldogasszony, szeptember 8. – a zarándokok már előző nap megérkeznek. Évente 15–20 ezren jönnek el, a kétnapos búcsún magyar, horvát, német és szlovák nyelvű szentmisék is vannak. Nagyobb búcsút tartanak pünkösdkor és Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15.) is.
Látogatás: a Szentkút Doroszló déli szélén, a Zombor–Hódság műút és a Duna–Tisza–Duna-csatorna között fekszik.
Források: Wikipédia · Magyar Kurír
Fotó: Pasztilla aka Attila Terbócs / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0
Város:
Doroszló (Doroslovo)