Felekezetek Székelyföldön

Székelyföldön gyakran elég átmenni a szomszéd faluba, és már egy másik felekezet templomába lépünk. Katolikus búcsújáróhelyek, református vártemplomok, unitárius falusi templomok és egy örmény katolikus barokk templom: ez az útmutató segít eligazodni abban, kik élnek itt, miről ismerhetők fel a templomaik, és mire figyeljen a látogató.

Ki hol él?

A felekezeti térkép a 16–17. század döntéseit őrzi. Csík, Gyergyó és Kászon székelysége katolikus maradt, Háromszéken katolikus és református falvak váltják egymást, Marosszéken sok a református, a Homoród és a Nyikó mentén, valamint Erdővidéken pedig az unitárius közösség. A térség román lakossága többnyire ortodox.

A 2021-es népszámláláson a lakosság mintegy 14 százalékánál nem rögzítették a felekezetet, ezért a megyei arányokat a 2011-es adatok mutatják megbízhatóbban.

A négy közösség

Felekezetenként külön oldalon mutatjuk be a közösségek történetét, templomaik jellegzetességeit, ünnepeiket és a Peregrinuson szereplő helyszíneiket.

Templomolvasó: miről ismerhető fel?

Néhány jel elárulja, kinek a templomába lép. A szabály nem kivétel nélküli, hiszen sok középkori templomot az évszázadok során több felekezet is használt, de eligazításnak jó.

További közösségek

Evangélikusok

Az erdélyi bevett vallások közül az evangélikus-lutheránus a legkisebb Székelyföldön. A magyar evangélikusok zöme a szomszédos Barcaságban, a Brassó melletti Hétfalu csángó falvaiban él; Kovászna megyében 2011-ben 851-en vallották magukat evangélikusnak. Egyházuk, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház 1920 óta önálló, székhelye Kolozsvár.

Ortodoxok és görögkatolikusok

A térség román közösségei többnyire ortodoxok. Kovászna és Hargita megye ortodox egyházmegyéje 1994-ben alakult, székhelye Csíkszereda, ahol a Szent Miklós-székesegyház áll. Görögkatolikusok kis számban élnek a térségben.

Szombatosok – Bözödújfalu

A szombatos mozgalom 1588-ban az unitáriusok köréből indult, Eőssi András és Péchi Simon nevéhez kötődik. Híveit a 17. században üldözték; utolsó közösségük a mai Maros megyei Bözödújfaluban élt, ahol 1868-tól sokan áttértek a zsidó hitre, és 1944-ben közülük többeket deportáltak.

A falu lakóit az 1980-as években kezdett víztározó-építés miatt kitelepítették, a házakat 1992 és 1994 között elöntötte a víz. A régi templom tornya 2014-ben dőlt a tóba. A parton álló emlékparkban augusztus első szombatján gyűlnek össze az egykori lakók és leszármazottaik.

Látogatóknak

• Vasárnap délelőtt a legtöbb templomban mise vagy istentisztelet van: ilyenkor a közösség vendége lehet, de nézelődésre nem ez a jó időpont.
• Hétköznap sok falusi templom zárva van. A kulcsot a plébánián, a lelkészi hivatalban vagy a gondnoknál kérheti; az elérhetőségeket az Egyházközösségek oldalon gyűjtöttük össze.
• Az áldozáshoz és az úrvacsorához a közösség tagjai járulnak. Ha nem ismeri a szokást, maradjon nyugodtan a helyén – ezzel senkit nem sért meg.
• Sok falusi templomban ma is él a hagyomány, hogy a férfiak és a nők külön ülnek: érdemes körülnézni, mielőtt helyet foglal.
• Fotózni a szertartásokon kívül és engedéllyel érdemes. A templom fenntartását adománnyal támogathatja.

Tovább a Peregrinuson