Református templom – Karancs
A karancsi református templom a Drávaszög középső részének, a Báni-hegy déli lábánál fekvő falunak a magyar gyülekezetét szolgálja. A 19. század elején épült, félköríves apszisú, karcsú tornyú templom egy olyan közösség otthona, amelynek református múltja a 16. századig, a török hódoltság idejéig nyúlik vissza.
Karancsot 1357-ben említi először oklevél „Karanch” alakban, 1468-ban már mezővárosként szerepel, és a középkor végén a Kórógyi, a Csupor és a dengelegi Pongrácz családok birtoka volt. A török az 1526-os mohácsi csata után szállta meg a vidéket; az 1591-es adóösszeírás nevei szerint a falut magyarok lakták. A hódoltság alatt terjedt el itt a reformáció: a források szerint 1576-ban már református gyülekezet működött Karancson, első ismert lelkésze Karantsi István volt. A korból fennmaradt egy jellemző történet is: a lelkészt megbírságolták, mert engedély nélkül javította meg a templom meglazult ajtaját.
A mai templom helyén a 17. század végén vagy a 18. század elején már állt egy református templom, amely a 19. század elejére szűknek bizonyult a 874 lelkes gyülekezetnek. Helyére épült a ma is álló, egyhajós, hosszanti elrendezésű templom félköríves apszissal és a homlokzat elé lépő harangtoronnyal; építését a források 1808-ra, illetve 1816-ra teszik. 1869-ben villám csapott a toronyba és súlyos károkat okozott – azóta a torony csúcsán csillag helyett villámhárító áll. A templom déli oldalán 1861-ben épült fel a parókia.
A templom orgonáját Moser Lajos orgonaépítő mester készítette 1862-ben; az első világháború idején sípjainak jó részét elvitték, a hangszert 2006-ban teljesen felújították. Az épületet 1983-ban, 1998-ban és 2004-ben javították. Karancs ma három felekezet temploma mellett él együtt: a Szent Donát tiszteletére szentelt katolikus templom 1830-ban épült Esterházy Kázmér költségén, a Szent Stefan Štiljanović szerb ortodox templom 2002-re készült el. A falu a 20. században többször cserélt lakosságot – a németek helyére dalmáciai és hercegovinai telepesek érkeztek –, a magyar reformátusok azonban megmaradtak.
Karancs az utóbbi évtizedekben a falusi turizmus egyik drávaszögi központja lett: hagyományos parasztházai, pincesora és borútja miatt „etnofaluként” ismert, és a baranyai borvidék egyik kapuja. A református templom a falu főutcáján áll.
Látogatás: Karancs Eszéktől közúton mintegy 29 km-re északra, Pélmonostor és Hercegszőlős között fekszik, a D212-es út mellett; Hercegszőlőshöz tartozik, ahonnan 3 km. A templom kívülről bármikor megtekinthető, belső látogatásához érdemes előre felvenni a kapcsolatot a gyülekezettel vagy a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházzal. A közeli Kő (Kamenac) és Sepse református templomaival, valamint Hercegszőlős műemlékeivel együtt egy drávaszögi körútba illeszthető.
Források: Wikipédia – Karancs (település) · Wikipedia (angol) – Reformed Church, Karanac · Wikipedia (horvát) – Karanac
Fotó: Roland Puskaric / Wikimedia Commons, CC0 · Fotó: Бранко Д. Тодоровић / Wikimedia Commons, CC BY 3.0 rs
Város:
Karancs (Karanac)
