Loretói Szűz Mária-bazilika – Lorettom
A lorettomi bazilika Burgenland legjelentősebb Mária-kegyhelye, amelyet a 17. század közepén Nádasdy Ferenc országbíró alapított az itáliai Loreto mintájára. A hatalmas barokk kegytemplom, a kerengő udvarán álló Loretói kápolna és az egykori szervita kolostor együttese évente mintegy kétszázezer látogatót vonz, és 1997 óta basilica minor rangot visel.
A kegyhely története 1644-ben kezdődött, amikor Stotzingi Rudolf, a hornsteini uradalom hűbérese Loretóból hazatérve az ottani kegyszobor másolatát hozta magával, és egy elpusztult, 1431-ben épült Szent János-kápolna helyén kápolnát emeltetett számára a loretói Szent Ház mintájára. 1648-tól a lajtaszéki szerviták miséztek benne. Az uradalmat 1650-ben megszerző Nádasdy Ferenc 1651-ben tette le az új, nagy templom és kolostor alapkövét; építésze feltehetően Antonio Riebler volt. A templomot 1659. július 2-án, a magyar főpapság és főnemesség, valamint mintegy húszezer zarándok jelenlétében szentelték fel, és ekkor helyezték át a kegykápolnát mai helyére, a kerengő udvarába.
1683. július 13-án a Bécs ellen vonuló török felgyújtotta a templomot és a kolostort; a kegyszobrot idejében Fraknó várába menekítették. Az újjáépítés Esterházy Pál herceg nevéhez fűződik, a templomot 1707-ben szentelték fel újra, és a zarándoklatok hamarosan új lendületet vettek: 1746-ban Mária Terézia is ellátogatott ide. 1738–1740-ben kéttornyú homlokzat épült, hagymasisakjai azonban 1781-ben leégtek – azóta alacsony sátortetők fedik a tornyokat. II. József 1787-ben feloszlatta a kolostort és betiltotta a búcsújárást; az épületben katonai kórház, majd az Esterházy-uradalom gyapjúraktára működött. A szerviták 1926 és 1956 között tértek vissza, 1964 óta a Szűz Mária Oblátusai gondozzák a kegyhelyet.
A templom négyboltszakaszos, dongaboltozatos tere kétoldalt kápolnákra nyílik, amelyeket a 17–18. században főúri családok – Draskovichok, Nádasdyak, Bucelliniek – alapítottak. A hajó alsó részének stukkói 1650–1670 tájáról valók, és Carlo Martino Carlonénak tulajdonítják őket. A főoltárt 1766-ban Lipthay János lovassági ezredes adományozta, rajta az első főoltárt állító Esterházy Pál címerével; az 1761-es orgona a soproni Johann Rath műve. A homlokzat fülkéiben Szent István és Szent László király szobrai állnak. A kerengő udvarán álló Loretói kápolna hátsó terében, a „fekete konyhában” őrzik az 1644-es Fekete Madonnát, 1715-ben készült ezüstkoronával. 2016-ban a kegyoltár kőlapja alatt egy 1683-ban megcsonkított Mária-szobrot találtak, amelyet a műemlékvédelem restaurált.
Búcsú: a bazilika titulusa a Szeplőtelen Fogantatás (december 8.); a nagy búcsú és vásár Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én van, minden hónap 8-án pedig havi zarándoklatot tartanak.
Látogatás: Lorettom Kismartontól mintegy 13 km-re, Bécstől 38 km-re, a Lajta-hegység északnyugati lábánál fekszik, Lajtaszék (Stotzing) közvetlen szomszédságában. A bazilika a falu tágas, barokk oszlopokkal díszített főterének végében emelkedik; előtte a kegykápolna eredeti helyét 1700 körül állított Mária-oszlop jelöli. A kegyhely népszerű esküvői helyszín is, ezért hétvégén szertartásokra lehet számítani.
Források: Wikipédia – Lorettom · Wikipedia (német) – Basilika Maria Loretto im Burgenland · Wikipedia (német) – Loretto (Burgenland)
Fotó: C.Stadler/Bwag / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 at · Fotó: C.Stadler/Bwag / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 at
Város:
Lorettom (Loretto)
