Nagyboldogasszony-templom – Felsőlendva
A felsőlendvai Nagyboldogasszony-templom a Muravidék egyik legrégibb egyházas helye: plébániáját már a 13. század elején említik, falai között román, gótikus, barokk és 20. századi rétegek találkoznak. A Szlovénia legnagyobb várának tövében álló templom kegyhely is, főoltárán 1510 körül faragott Mária-szoborral.
Felsőlendva – szlovénül Grad, korábban Gornja Lendava – vára 1208-ban tűnik fel a forrásokban, és a hagyomány szerint már ekkor állt itt Mária-templom, amely egy kiterjedt ősplébánia központja volt. A hajó legrégibb falait 1275 tájára keltezik: a templomot valószínűleg II. Ottokár cseh király katonái pusztították el az 1270-es években, és újjáépítése ekkor kezdődhetett. A 14–15. században támpillérekkel erősített, tágas gótikus szentélyt kapcsoltak a hajóhoz, boltozatának zárókövén a kegyúr Széchy család kétfejű sasos címere látható; a család sírboltja a szentély alatt rejtőzik, és 1980-ban, a fűtés szerelésekor találtak rá újra.
A Széchyek a 16. században a reformáció pártjára álltak, így a felsőlendvai plébánia 1592 és 1672 között teljesen evangélikus kézen volt; a katolikusok csak 1660-ban szervezték újjá plébániájukat. A hajó sík mennyezetét 1660-ban boltozatra cserélték, 1690-ben fatornyot építettek, majd 1729-ben elkészült a ma is álló, 35 méter magas harangtorony. A templomot 1781-ben teljesen megújították.
A barokk főoltár 1778-ban készült a regedei Klein mester műhelyében, középpontjában az 1510 körül faragott, trónon ülő Madonna a Kisjézussal – egy késő gótikus szárnyasoltár maradványa, amelynek festett és domborműves szárnyai ma a budapesti Magyar Nemzeti Galériában vannak. Kétoldalt Keresztelő Szent János és Szent József aranyozott szobrai állnak. A 20. században Jože Plečnik tervei szerint újították meg a belsőt: a hajó fölé kerámialapokból, fatartókra fektetett, a tetőszékig felnyúló új boltozat került, megemelték a padlószintet, új karzat és helyi kerámiából készült falilámpák készültek; a mellékoltárt Plečnik elgondolása nyomán Tone Bitenc tervezte, Szent Család-képét Stane Kregar festette.
A templomban keresztelték Küzmics Miklóst, a szlovén nyelvű katolikus irodalom 18. századi alakját, és itt szolgált plébánosként Csergics Simon horvát költő is. A falu másik nagy látnivalója a 17–18. században ötszögű barokk kastéllyá alakított felsőlendvai vár, Szlovénia legnagyobb várépülete.
Búcsú: a templom titulusünnepe Nagyboldogasszony napja, augusztus 15.
Látogatás: Felsőlendva Muraszombattól mintegy 20 km-re északnyugatra, a Goričko Tájvédelmi Park szívében fekszik; a templom a falu fölötti dombon, a vár szomszédságában áll, a kettő gyalog néhány perc alatt bejárható. A vár ma múzeumként és a tájvédelmi park központjaként működik, így a templom jól összeköthető egy goričkói kirándulással.
Források: Wikipédia – Felsőlendva · Wikipedia (szlovén) – Cerkev Marijinega vnebovzetja, Grad · Wikipédia – Küzmics Miklós
Fotó: Zeitblick / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 · Fotó: János Korom Dr. from Wien, Austria / Wikimedia Commons, CC BY-SA 2.0
Város:
Felsőlendva (Grad)
