Keresztelő Szent János premontrei apátsági templom – Jászó
A jászói premontrei apátság Szlovákia legnagyobb kolostoregyüttese és a késő barokk egyik legjelentősebb közép-európai alkotása: a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomot két oldalról a prelatúra és a konvent szárnyai fogják közre, mögötte francia kert terül el. A monostor a 12. század óta a Felvidék egyik szellemi központja, könyvtára mintegy nyolcvanezer kötetet őriz.
A premontreiek a 12. század végén telepedtek meg Jászón; a prépostságot a hagyomány Könyves Kálmán alapításának tartja, első írásos említése 1234-ből való. A fából épült első monostor után 1228 körül kezdték a kőépítkezést, amelyet a tatárjárás szakított félbe: a szerzetesek a közeli sziklafal barlangjában vészelték át a pusztítást. IV. Béla 1255-ös oklevele – amelyet ma alapítólevélként tartanak számon – megerősítette a prépostság birtokait és kiváltságait; a jászói konvent 1262-től 1874-ig hiteleshelyként működött, oklevelei az egész vidék jogéletét szolgálták. Luxemburgi Zsigmond 1436-ban elrendelte a monostor megerősítését: az erőddé alakított kolostort ettől kezdve Jászóvárnak nevezték, a husziták azonban így is elfoglalták, és 1447-ig birtokolták.
Mohács után a prépostság elnéptelenedett, 1685-ben Thököly hadai felgyújtották. 1700-ban a morvaországi Louka premontrei apátsága szerezte meg, és 1745-ben Sauberer Andrást küldte Jászóra, akinek préposti működése alatt az együttes mai formájában felépült. A középkori falakat lebontották, és Franz Anton Pilgram bécsi építész tervei szerint 1745-től új, késő barokk együttes emelkedett; Pilgram 1761-es halála után Anton Salzgeber pallér fejezte be a munkát. A templomot 1766. október 1-jén szentelték fel. A prépostságot Mária Terézia 1770-ben önálló apátsággá emelte.
A templom és a kolostor díszítése három kiváló mester műve: a freskókat és hét oltárképet Kracker János Lukács festette, a szobrokat Johann Anton Krauss faragta, a stukkókat Johann Hennevogel készítette. Az épületen 365 ablak, 12 kémény és 4 kapu idézi az év napjait, hónapjait és évszakait. II. József 1787-ben feloszlatta a rendet, és az üresen maradt kolostor 1792-ben leégett; a premontreiek 1802-ben térhettek vissza azzal a feltétellel, hogy gimnáziumokat tartanak fenn – Kassán, Lőcsén, Rozsnyón és Nagyváradon –, ekkor épült a kolostor könyvtárterme is. 1950-ben a csehszlovák államhatalom feloszlatta a rendházat, amely internálótáborként is szolgált; 1970-ben tűzvész rongálta meg a templom freskóit, amelyeket később helyreállítottak. A rendszerváltás után a premontreiek visszatértek, és ma ismét élő apátságként működik.
Látogatás: Jászó Kassától 22 kilométerre nyugatra fekszik, a Bódva völgyében, a Szlovák-karszt peremén; az apátság a falu déli részén, a Podzámok utcában áll, autóval és Kassáról induló busszal érhető el. A templom, a könyvtár, a díszterem és a kolostorkert idényjelleggel, vezetett túrákkal látogatható, magyar nyelvű audioguide is rendelkezésre áll; előzetes jegyvásárlás az apátság honlapján lehetséges. Érdemes összekötni a közeli, világörökségi Jászói-barlang megtekintésével.
Források: Wikipédia · Wikipedia (szlovák) · Košice Region Turizmus
Fotó: Robert Jahoda / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 · Fotó: Robert Jahoda / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0
Város:
Jászó (Jasov)
